Almafa metszése

Az almafa metszése az egyik legfontosabb eleme az eredményes alma termesztésnek. A metszetlen fák kusza ágakat és hajtásokat hoznak, amelyek besűrűsödnek, így a fa terméshozama csökken. Ezen kívül a kártevők és a betegségek is hamarabb és nagyobb károkat tudnak okozni, mint egy jól kialakított ágrendszerű gyümölcsfán. Már az év első hónapjaiban elvégezhető az almafa metszése, azonban fontos, hogy mínusz 10 foknál hidegebb időben nem szabad metszeni.

Már a fa fiatal korában, a korona kialakításánál törekedni kell arra, hogy a következő években megfelelő mennyiségű és minőségű termőrészek képződhessenek a vázágakon, ugyanis nem mindegy, hogy melyik ág, vessző, illetve hajtás hogyan kerül kialakításra.

Almafa metszése – melyik fákat és hogyan érdemes metszeni?

Az almafa esetében is igaz, hogy nemcsak a fiatal növényeket kell metszeni, hanem az időseket is, gyakorlatilag minden korban szükség van az alakításra. Ennek az az oka pedig az, hogy metszéssel határozható meg a fa jövőbeni alakja, valamint a gyenge hajtások is ezáltal szüntethetők meg. Az évek során szükséges a karbantartó metszés végzése, amivel a gyümölcsöt hozó és a vázat adó ágak egészségét lehet megőrizni.

A fiatalabb gyümölcsfáknak évente van szükségük metszésre, az öregebb fákat viszont elég két-három évente metszeni. Az almafa nevelése során az első három évben orsóformát, majd a hetedik-nyolcadik évig a kerek koronaformát kell kialakítani, a fiatalító metszésnél pedig a már letermett, öreg ágakat, hajtásokat szükséges eltávolítani. Fontos, hogy először mindig az egymást keresztező, befelé nővő ágakat kell ki metszeni tőből, azután a törött, sérült vagy az elhalt, illetve beteg ágakat vagy gallyakat kell a lehető leghamarabb visszavágni.

Almafa metszése – orsó forma

Az orsóforma esetében kisméretű fák metszése a cél, aminek következtében a különböző műveletek a földről elvégezhetőek. Az alma és a körte vegyes rügyekből képezi a termését, amelyek a vesszők, dárdák, vagy nyársak végén helyezkednek el. Az egyéves vesszőket megfelelő számban kell meghagyni, mert később ezekből lesznek a két-három éves termőgallyak. A termőkorú almafákon ugyanis a termőrészekkel jól berakódott két-három éves termőgallyak a legértékesebbek.

Az elsődleges szempont tehát, hogy két-három éves termőgallyakat és egyéves vesszőket is hagyni kell a metszés során, lehetőleg visszametszés nélkül.

A termőkorú karcsú orsó almafák magassági növekedését úgy korlátozzák, hogy a központi tengelyen egy vízszintesen álló elágazásra metszik vissza a fát. Emiatt aztán gyakran túlságosan megerősödik a fák felső része, ami miatt célszerű a metszést mindig fentről lefelé elvégezni. Elsőként a felső részen kell eltávolítani az erős gallyakat, amikre nincsen szükség.

A karcsú orsó esetében karácsonyfa alakot kapunk, a fa az alsó részen szélesen, és felfelé szűkül. Ha ebből a szerkezetből a 2-3 éves termőgallyak kilógnak akkor enyhe visszametszés szükséges. 

Almafa metszése – koronaalakító metszés

A koronametszés elkezdése előtt meg kell nézni, melyik a korona 3-4 vázága, melyeket érdemes úgy irányítani, hogy kb. 45°-os szöget zárjanak be a törzzsel. Az almafák vesszőit egyharmaddal célszerű visszametszeni. Ajánlott a leggyengébben növekvő vázágakon kezdeni a metszést úgy, hogy a koronát minél több fény érje a kialakítás után. A fölfelé nővő és a lefelé irányuló ágakat, valamint a sudárral konkuráló ágakat mindig el kell távolítani. A vázágakat és a vezérvessző csúcsát összekötő háromszög csúcs felőli szöge mindig 120°-os legyen. A vázágak leváltása esetén a fa magasságából is mindig vissza kell venni.

Erre a műveletre csak addig van szükség, amíg a fiatal almafa koronája elkészül, azaz elnyeri végleges alakját és szerkezetét. Ez gyümölcsfajtól és alanytól függően akár nyolc évig is eltarthat. Sokkal igényesebb, precízebb munkát kíván, mint az ültetéskori, a ritkító vagy a fenntartó metszés.

https://www.magro.hu/agrarhirek/elpusztulhat-az-almafa-a-rossz-metszes-miatt/

 

Vissza a kategória cikkeihez